Ekkor iktatták törvénybe (1938. évi XXIV. törvénycikk) Szent István király érdemét, illetve azt, hogy augusztus 20-ika piros betűs ünnep legyen. Az országgyűlésre érkező vendégek a fehérváriakkal együtt ugyanezen a napon avatták fel hivatalosan is a Romkertet és ekkor leplezték le Sidló Ferenc alkotását, Szent István szobrát a Megyeháza előtt.
Horthy kormányzó 1936-ban rendelkezett arról, hogy a Szent István év központi ünnepségeit Esztergomban, Budapesten és Székesfehérváron rendezzék. Hosszas törvényhozási előkészítés után sikerült elérni, hogy az országgyűlés két háza együttes kihelyezett ülést tartson Székesfehérváron, illetve azt, hogy a város az országos program egyik színhelye legyen. Horthy kormányzó, és az állami, egyházi és katonai vezetés 1938-ban három nagy országos jelentőségű eseményen járt Fehérváron (vitézavatás: 1938. május 22; a Szent Jobb látogatása és Prohászka püspök újratemetése: 1938. június 1.; és az országgyűlés).
1938. június 1-jén, szerdai napon érkezett a Szent Jobb országjáró útja során az Aranyvonaton második állomására, Székesfehérvárra. Az ereklyét a fehérvári pályaudvaron emberáradat fogadta: a bevonulási útvonalon kb. 20 ezer, a Boldogasszony téren 40 ezer ember várta. Az egykorú leírások különösen kiemelik a vidékenként népviseletbe öltözött falusiak nagy számát, hiszen nyári dologidő volt és a naptár szerint hétköznap. Csak Székesfehérváron és a résztvevők szívében volt ünnep ez a derűs nap. Székesfehérváron bizonyosan nem mozgott még eddig ennyi idegen egy időben, a város most lakosainak legalább másfélszeresét fogadta! A tömeg hálás szívvel várta az ereklyék találkozását, vagy ahogyan Láng István fogalmazott: „A Szent Jobbot, mely országot tartott meg, a Szent Koponyát, mely nemzetet teremtett."
Forrás: Demeter Zsófia - Szabadpart